Jelentéktelen nap.

Csókolom.
Most valami frappánsat vártok tőlem, amiért ez az első blogbejegyzésem?
Remélem bírjátok a csalódást.

Próbálok visszaállni a sulira, de az istennek sem sikerül.
Ma egész nap csak a könyvem tartotta bennem a lelket, amit lopva a pad alatt olvasgattam.
No meg persze a tudat, hogy holnap jön haza a fotball táborból Oliver.
Oliver Bauer.. az én mesebeli lovagom. Sajnos Ausztriában lakik. Scherms-ben.
5 óra választ el életem legnagyobb szerelmétől.
Vajon most .. éppen most, rám gondol?

Hazamentem, aztán leesett, hogy nincs nálam kulcs. Lemásztam a földszintre és nekitámaszkodtam a falnak. A város " ímó-sráca " megvető pillantást vettett rám, majd beleszívott a cigibe. Felmordultam és elkaptam a fejem. Anyám negyed óra múlva fog jönni - gondoltam. Bőven volt időm, így előkotortam a könyvemet, amit tegnap vettem és elkezdtem olvasni. Az emo srác halkan felröhögött és figyelt. Undorodó pillantást vetettem rá, mire csak elvigyorodott. Nincs bajom a fajtájával, sőt bírom őket, de ezt a srácot nem igazán. Az összes csaj döglik érte, és ezt tudja is. Én nem fogok beállni a sorba - gondoltam.
Anya megérkezett és együtt felmentünk a lakásba. Gyorsan előkotortam a szemceruzámat, és a szempillaspirált, majd végighúztam a szemem peremén. Belenéztem a tükörbe és elégedett voltam a látvánnyal. Egy szőkésbarna, kék szemű lány méregetett, talpig feketében. Elmosolyodtam, és elköszöntem anyától.
A barátnőmhöz siettem, aki már várt. Elindultunk le a városba, ahol nevezetesen "Dödölle Fesztivál" volt. Hátrasimítottam a hajamat és átöleltem Laurát, a barátnőmet. Belemarkolt a fenekembe és elvigyorodott. Odahajolt hozzám és beleharapott a fülembe. Felröhögtem és tovább mentünk.

Nem volt valami hűha a városban, hamar fel is jöttünk. Egy darabig még hülyítettük egymást, majd elindultam haza.
Magna Cum Laude koncert lett volna 8 órakor, de sajnos jött a vihar.
Most Horesszel beszélgetek, megígérte, hogy megvéd a vihartól.
Remélem úgy is lesz :) .

Csók Neked.